2012.03.17. 23:02
A sci-fi aranykorának meghökkentő történetei
Gyermekkorom óta nagy sci-fi rajongó vagyok, de korábban inkább a könnyebb írásokat kedveltem és csak az elmúlt 5-6 évben kezdtem el olvasni a műfaj klasszikusait. Mostanra jutottam el odáig, hogy kicsit utána is járjak, hogy ezen klasszikusok írások hogyan és mikor születtek. Egy ilyen kutatás alkalmával ismertem meg aztán egy amerikai magazint, ami a sci-fi aranykorának katalizátora volt.
A neve Astounding Stories és ma is létezik Analog Science Fiction and Fact néven. Nyilván aki szakértője a témának annak semmi új nincs ebben, de biztos sok műkedvelő van aki az életben nem halott még erről a kiadványról.
Az újságot 1929-ben alapították és akit érdekel a története van róla egy rövid wikipédia cikk. Gondolom a Galaktika magazin is ezt próbálta hazánkba megvalósítani, de erre mint magyar nyelvű kiadvány esélye se volt úgy és abban a formában, mint az amerikai példa esetében. Az Astounding Stories nem csupán követte és népszerűsítette a sci-fit, hanem időnként maga volt a sci-fi, legalább is a 60-as évekig biztos. Teljesen alap volt egy időben, hogy olyan híres sci-fi írók, mint Asimov az újságban közölték le elsőként műveiket, sőt volt úgy hogy évekig vagy évtizedekig csak ebben a formában léteztek a mára klasszikus történetek, mielőtt könyveben is kiadták volna. Többek között Frank Herbert is nagyban a magazinnak köszönheti, hogy a Dűne sok visszautasítás után végre könyvben is megjelenhetett, miután az újság elsőként leközölte, amit a könyvkiadók vagy húsz esetben visszadobtak. Ha ez nincs akkor talán mi is szegényebbek vagyunk egy nagyszerű történettel. Hihetetlen milyen írók voltak a kiadvány publicistái, csak példaként még Robert A. Heinlein vagy HP. Lovecraft-ot említsük még. Ma aki könyvként olvassa Asimov Alapítványát, annak talán nehéz is elképzelni, milyen lehetett hónapról - hónapra várni az izgalmas történet folytatását.
1950-ben L. Ron Hubbard itt publikálta Dianetika témájú cikkét, amelyből a Scientológia lett. Sajnos itt megindult a lejtmenet és az újság főszerkesztő fejedelme John W. Campbell is összekülönbözőt sok írójával, némi párhuzamot mutatva a később Galaktikát vezető Kuczka Péterrel. Az a bizonyos aranykor is vége lett sajnos, bár aztán sok kedvelt új sci-fi könyv és film ezen időszakból táplálkozik ma is és ezen gyökerekhez nyúlnak vissza újra és újra. Csak mint Tolkien esetében a fantasy műfaj. Lenyűgöző számomra, hogy azon sci-fi klasszikusok nagy része, ami ma is megállja (többé kevésbé) a helyét - akár a tudomány szempontjából is - az a űrkorszak előtt vagy éppen hajnalán készült. Ezek a művek nem kullogtak a tudomány után hanem megelőzték azt és ma tőlük merítenek ők is. Van ami megvalósult már a nagy álmodók írásából mint a távközlési műhold, vagy a vízágy, illetve van amit komolyan terveznek, mint az űrlift vagy az ion meghajtás.
Aki esetleg kellően rajong ezen művekért azt megvehet egy darabka történelmet is egyenlőre még elfogadható áron. Elég rákeresni az ebay.com-on a megfelelő kulcsszóra és mindig van valami eladó sci-fi ínyencség. Az 1930-as évek példányai már kicsit erősebb áron, attól függően mennyire jelentős művek közölnek és milyen állapotban vannak 30 és 1500 dollár között van egy példány, de egy 1945 környéki darab, amikor Asimov közölte halhatatlan műveit megúszható 15-50 dollárból is (pl Robottörténetek). Egyelőre persze, mert gondolom 10 év múlva itt is lesz már egy ugrás a koránál fogva.
Szóval talán itt az utolsó alkalom sci-fi fanatikusok, hajrá! ;-)
2 komment
Címkék: amerika magazin fact frank herbert asimov aranykor and clark sci fi alapítvány analog stories fiction science arthur lem dűne kalsszikus astounding
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
