2014.03.23. 04:13
Paraszt romantika
Volt már hogy olyan beszélgetésbe kerültél (akár virtuálisan), amikor valaki leparasztozott valakit, erre másvalaki felemelte (virtuális)ujját és azt mondta: "Na, na!". Majd ezután ez a személy kiokítja a hallgatóságot, hogy a paraszt szónak régen becsülete volt, a jóravaló szántó-vetőt jelentette, de mára szitokszó lett és rosszul használják? Sőt mi több néha van aki magát ilyenkor önérzetesen a parasztok közé sorolja magát kidomborítva a jelentés büszkeségét. Tapasztalatom szerint a hallgatóság ilyenkor némán veszi tudomásul hallottakat, mi több a kioktatottak közül lesz aki később maga válik okítóvá a egy hasonló beszélgetésben. Esetleg van van aki most magára ismert és volt már, hogy ez ügyben helyre tette a dolgokat? Nos számukra van egy rossz hírem: Tévedésben vannak és áldozatai egy divatos, de alaptalan modern nézetnek.
Hogy elejét vegyem a szubjektív vitáknak előre bocsátom az esetleg megbotránkozott embereknek, hogy amit leírok az nem valami egyéni elmélet részemről hanem egy lassan már elfeledett tény. Ha valaki kételkedik vagy többre kíváncsi azoknak ajánlom ezt az írást a „paraszt” szó fejlődéstörténete, jelentésváltozatairól.
A paraszt az egy szláv eredetű szó. Már a szláv nyelvekben is az egyszerű, faragatlan, közönséges, goromba, durva ember jelzője volt. A magyar is ebben az értelembe vette át a kifejezést és bizony kezdetben csak mint melléknév volt használatos, amiből később alakult ki a a főnévi változat. A jelző hamar kapcsolatba került (már a szláv környezetben is) a földművessel. Ez az oka, ha valaki egy rövid lexikon bejegyzést néz meg, ott esetleg tévesen értelmezhetően úgy látja, hogy mivel a jelentések között a földműves is ott van, így ez egy egyenrangú szinonimája a szónak. Azonban ha a szó fejlődés történetében elmerülünk, akkor kiderül, hogy a szó nem egyenlő a földmívessel hanem a földet művelő személyek egy szűkebb és bizony lenézett csoportjára mondták a régiek. Leginkább a földnélküli nincstelen, tanulatlan és megbecsülést nélkülöző munkások voltak és bizony már régen is komoly sértés volt ha valakit leparasztoztak. Erre írásos emlékeinkben találhatunk számtalan példát, többek között Pázmány Péter hitvitáiban, de később a mindenki által tanult Arany János Toldi Miklósában is láthatunk egy bizonyítékot, amikor is a nemesi büszkeségét a kétkezi munkával feladó Toldi Miklós sértésnek veszi, hogy parasztnak szólítják:
„Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?”
Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra;
De Toldinak a szó szívébe nyilallik,
És olyat döbben rá, hogy kívül is hallik.
„Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában,...
Mindenki tanulta (elvileg) általános iskolában a fenti művet mégis manapság kezd terjedni a romantikus szemlélet a parasztság amúgy nem létező régi dicsfényéről. 
Hogy mi lehet az oka ennek, nos minden bizonnyal meg van a maga pszichológiája, de nem példa nélküli, hogy gyökereink keresésénél rehabilitálni próbálunk régi szavakat. Ilyennek mondanám a böllér szót is, amiről ma már egy fesztivált is elneveztek. Talán ma jól hangzó régies szó, de már a fesztivált szervezők figyelmét is felhívták rá, hogy az adott helyzetben nem egészen helyes a használata. Hiszen a böllér az állatokat leölő ember volt, aki kevésbé megbecsült mint a húsipari szakember vagyis a hentes.
Akárhogy is a paraszt szavunkon romantikázó személyeknek két dolgot kell megemészteniük: Az egyik, hogy állításukkal szemben nincs történelmi gyökere a parasztok megbecsülésének. A másik pedig az, hogy habár egyesek ilyenkor szelektív hallásban szenvednek, de a többség számára ez bizony szitok szó. Ez pedig egy figyelmen kívül hagyhatatlan tényező, mert a nyelv meghatározója, hogy az emberek többsége hogyan használja. Ha esetleg eltekintenénk a történelmi pejoratív múlttól a főnévi paraszt értelmezés akkor is komoly hátránnyal indul a melléknévi negatív jelentés miatt. Ez egy olyan "szerecsen" amit extrém nehéz tisztára mosni, mert a szó negatív érzelmi töltése mindig is megmarad, annak ellenére, hogy ez egyeseknek nem tetszik.
Nekem amúgy személy szerint nincs bajom azzal, hogy valaki a parasztsághoz sorolja magát szubjektív módon pozitív töltettel (bár lehet, hogy esetleges földbirtokos felmenői forognak a sírjukban), de ne csináljanak népbutítást ebből és ne próbálják nem létező igazukat hamis állításokkal alátámasztani.
Az illusztrációs képek a demotivalo.com oldalon találhatóak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szemtanú 2014.03.23. 11:58:24
♔batyu♔ 2014.03.23. 12:41:45
csak egy néző 2014.03.23. 13:01:57
Mi jöhet még?
2014.03.23. 13:14:09
A földműveléssel foglalkozókat illető megnevezés azért negatív kicsengésű a szlávban (és a legtöbb nyelvben), mert a felsőbb osztályok lenézték ezt a munkát. Ahogyan a kereskedést is (zsidó machináció), a kóborlókat (cigány munka, keleten arab munka) stb. Nem véletlen, hogy a reformkori és azutáni magyar nyelvészet küzdött ellene, nem valamiféle parasztromantikából, hanem a dzsentris allűrökkel szemben.
Miért is kellene átörökíteni mindezt?
glad az egyetlen 2014.03.23. 14:15:26
Ezt a következtetést miből vontad le? Írásomból inkább az jön le, hogy nem lehet parasztozni, mivel kezdettől kezdve pejoratív szó volt.
"...mert a felsőbb osztályok lenézték ezt a munkát...."
És most miért meglepő ez? A történelemben feudális kultúrában a földnélküli parasztnak nem volt megbecsülése. Fontos volt a munkájuk, de társadalmi szerepük max egy paraszt felkelés során számított valamit. Ez ezután is sokáig így marad. A faluközösségben is az aki nincstelen volt kisebb szerepet töltött be. Most lehet azt mondani hogy ez nem helyes, de rácsodálkozni kissé naiv dolog.
Kérdés azt, hogy tényleg tisztára kell-e mosni egy olyan szót, ami kezdetetektől fogva nem volt pozitív és az eddig a történelmünkben 99%-ban se volt az. Van ennek értelme?
Advanced Flight 2014.03.23. 16:14:45
glad az egyetlen 2014.03.23. 17:08:42
2014.03.23. 18:34:49
glad az egyetlen 2014.03.23. 18:56:02
Most megint nem egészen értem mire gondolsz. Először azt írod, hogy: "...hol van itt a széles körben elterjedt téves nézet cáfolata?...", majd magad is írod, hogy elismered, hogy az elmúlt századokban negatív volt a szó jelentése. Most akkor azt nem hiszed el, hogy van aki fényezni próbálja a múltat? Nem annyira egyértelmű így mire is gondolsz.
A másik felvetésedre válaszolva:
A hiba az eszmefuttatásban ott van, hogy egyenlőséget vonsz az agrár iparban dolgozó és a paraszt között. Pont erről szól a írásom, hogy nem kell. A paraszt az régen se általánosan a földmíves volt hanem annak egy rétege. A lényeg tehát, hogy egyszerűen el kell felejteni a nem létező pozitív paraszt képet és helyette a földmívest vagy a gazdálkodót kell használni és persze megbecsülni őket. De itt nem is volt szó arról, hogy ne kellene az agrárium dolgozóját megbecsülni.
2014.03.23. 19:19:03
fotengelyszimering 2014.03.23. 19:24:31
Miért?
Hol vannak a forrásaid? (Igen, többes szám.)
Hol a pontos hivatkozás?
Maga a téma érdekes, többre érdemes.
Elolvastam a cikket, amit ajánlottál (és még párat,remek dolog a google :), önhatalmúlag kiragadtál egy részletet, aztán azt elkezdted "magyarázni", véleményem szerint egysíkúan, végtelenül leegyszerűsítve.
A paraszt szó sohasem a szépségről, finomságról, ápoltságról, igényességről szólt, régen sem, most sem. A paraszt szó olyan mint a földműves tenyere: durva, kérges, keményedett, száraz.
Láttál már paraszt tenyeret?
Frappáns leszek, ha követem az okfejtésedet erre jutok:
ez a bejegyzés és az írója egy paraszt!
Balga, silány, közönséges, tudatlan, (igénytelen)...
Forrás:
Iványi Tibor: A paraszt szó fejlődéstörténete, jelentésváltozatai
(epa.oszk.hu/01300/01306/00108/pdf/EPA01306_Szin_2010_15_06_december_054-057.pdf, 1,2. oldal).
hu.wikipedia.org/wiki/Paraszt
www.karpataljalap.net/2011/01/14/parasztsagok
Index fórum, jó sok bejegyzéssel: Tájszavak, régiókra jellemző fordula
glad az egyetlen 2014.03.23. 19:30:58
Annyit pontosítanék, hogy 1848 utáni törvényi változások miatt lett nagyobb megbecsülése parasztságnak, majd a kommunizmusba (de ott se az elején), ugyanakkor nem történt meg a szó teljes jelentés fordulása. Számos romantikus irodalomi műben egyfajta hazai "nemes vadember" szimbóluma lett messze távol a valóságtól és valós társadalmi szerepükről. Mára a hivatalos elnevezésből aztán ki is kopott a paraszt elnevezés (lásd a "paraszt" párt "gazda" párt lett). Jócskán meg is változott a mezőgazdaság felépítése a gépesítésnek köszönhetően így a képzetlen stigma rég lekerült a szektorról, ami megint a régi paraszt kifejezés része volt. Szóval egyesekben ma is egy sose létező paraszt kép él, egy olyan, ami már nem is fog szerintem megvalósulni.
glad az egyetlen 2014.03.23. 19:36:55
"...Hol vannak a forrásaid?..."
Az általad állítólag olvasott (ezen) írásban. (Toldi, Iványi)
"...Hol a pontos hivatkozás?..."
Az írásba ágyazva. Tudod van egy olyan csoda dolog, hogy a szöveg linkként működik. Rákattintasz, aztán hipp-hopp oda vissza a böngésző.
Toldiról ugye nem kell hivatkozás?
Továbbiakban félre magyarázol.
No comment.
fotengelyszimering 2014.03.23. 19:58:18
Hopp, már jött is válasz, kb ezt vártam, csak az idegtől nem látsz :)
Két levegővétel után ÉRTŐEN olvasd el kérlek:
"Elolvastam a cikket, amit ajánlottál" -ezt(!) írtam feljebb, tehát a kioktatásod a linkek használatáról bukó, a te bukód! (Mellesleg a bemásolt weboldalak is linkek :)
A hivatkozásról való elképzelésed pedig totál tévedés. Az idézet és a hivatkozás nagyon más, nem tanultad - ezek után ezt gondolom.
"...de ne csináljanak népbutítást ebből és ne próbálják nem létező igazukat hamis állításokkal alátámasztani...."
Ez egy jó mondat, összefoglalja a ténykedésedet.
Részemről is lezárva, felesleges indulatból szájkaratézni.
glad az egyetlen 2014.03.23. 20:25:32
Te aztán a következtetések nagymestere vagy. Szóval ha azonnal válaszolok az az idegeskedés jele? Nem lehet, hogy éppen a gépnél ültem az azt megelőző hozzáaszólást írtam, amit nem sokkal előtte postoltam mielőtt megtiszteltelek volna a válaszommal?
Ez egy blog hanem enciklopédia. A forrás az akkor is forrás ha a szövegben van és az idézet is forrás ha a tartalma a leírtakat támasztja alá. Lévén hogy egy közismert mű azt hiszem a közvetlen forrás adástól eltekinthetek.
Ideges nem vagyok, mert miután személyeskedni kezdtél már tudtam, hogy csak vakon fröcsögsz és kötekedsz. Ilyenkor a fáradságot se veszem, hogy ideges legyek.
Részemről ennyi.