Ez az önéletrajz a www.solaria.hu volt megtalálható, de valami történt az oldallal és nem elérhető már ezért ide mentem. A szövegezése alapján valószínűleg az író saját szerzeménye, de ez nem volt megerősítve a solárián.

Íme:

1980-84: a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium tanulójának álcázza magát. Hasonszőrű tettestársaival a helyi KISZ alapszervezet Fáklya című lapját Analog H néven SF fanzinná konvertálja, e minőségében két éven át (öt szám) szerkeszti, a feketepiacon 2 forintos darabáron értékesíti, utóbb a Galaktikához is beszédeleg vele.

1984-1989: Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, felsőfokú tanulmányokat mímelve búkjál a hadkötelezettség elől. 1985-tol fordít, majd ír a Kuczka Péter szerkesztette Galaktikának - ez utóbbi novellák alkotják a Damien Forrestal álnéven 1999-ben megjelent Ninive gerincét. 1987-ben elkészül a Kiálts farkast első változatával, melyet - a Mester tanácsára - egyéves fiókfogságra ítél.

1989: Történelemtanári diplomát szerez, James Bondot fordít a Móra-Fabula konglomerátumnak, és megírja a Kiálts farkast ma ismert változatát, melyet - hosszas huzavona után - egy kis és merész cég, Dalia László Kolibri kiadója jelentet meg. Kuczka megbízza az Atlantisz fantasy magazin szerkesztésével. A műfajhoz nem ért, szakértői segítséget kér, forrásai egy bizonyos Novák Csanád nevét említik.

1990: Az Atlantisz magazin társszerkesztője, a Galaktika olvasószerkesztője. Utóbbi posztot másfél hónapig tölti be, kirugatása előtt Novákostul önként távozik. Megjelenik a Kiálts farkast és az Ezüst félhold blues. A szerző volt szerkesztötársával szövetkezve kiagyalja Tier Nan Gorduint. Megkezdődnek a Halál havában munkálatai.

1991: Megjelenik a Halál havában, sikeréből azonban a szerzők helyett a kiadó profitál - ez az eredendo bűn, mely Novákot és Gáspárt a vállalkozói pályára terelte. A nagy ugrás előtt mindkettő pihen egy sort: előbbi szerkesztőként, utóbbi szerzőként tevékenykedik az Új Vénusz magazinnál. Novák ősszel betársul egy kiadói vállalkozásba, melyet tulajdonosként egy szigetelőanyag- és fémtömegcikk-kereskedő hülye fia jegyez. Gáspár lefordítja a Gyűrűkúrát, melyet az évtized egyik legzajosabb SF könyvsikere, a Birodalom örökösei követ. A kiadó a Walhalla nevet kapja, emblémája Sleifnir, Odin nyolclábú lova.

1991-1997: A Valhalla-korszak, melyet - technikai okokból - egy Pendragon nevű kiadó Han Solo-sorozata vezet be. A szerzők függetlenednek, és kisebb-nagyobb huzavona árán saját céget alapítanak. Gáspár semmit sem ért az egészből; Novákot követi, aki állítása szerint ismeri a helyes utat. 1992-ben megírják az Észak lángjait, 1993 karácsonyára megjelenik a M.A.G.U.S., 1994 januárjában a Rúna magazin. A Chapman-őrület tetofokára hág. A szerzők néhány rövid novellával végképp összekuszálják a történet szálait, majd dolgozni kezdenek a Két hold projekten, melyet 1994-95 fordulóján az azonos címu hibrid (fantasy és SF) regény követ.
Gáspár mindeközben Damien Forrestal és Ed Fisher néven licensz nélküli licenszregényeket (Doom, Aliens vs Predator, Star Wars) ír; szárnyalásának a szerzői jogi törvény módosítása és Stephen King tollára kívánkozó betegsége - lásd Dark Half - vet véget.
1996-ban, immár szólóban írja meg a harmadik Gorduin-regényt, a Csepp és tengert, majd nekifog a Karneválnak, mely csak 1997 nyarára készül el, és - figyelemmel az 1993-ban tett ígéretekre - új értelmet ad a késedelmes megjelenés fogalmának. A könyv piaci siker, az internettel ismerkedő szerzőhöz mégis inkább negatív, olykor nyíltan ellenséges észrevételek jutnak el. Ráébred, hogy olvasótábora legifjabb - szabálykönyveken és lakodalmas fantasyn felnőtt - rétegével már nem tud mit kezdeni.
Szerzőtársával is nehezen ért szót: Novák, akinek közönség- és műfajismerete legalább olyan nagy szerepet játszott Chapman sikerében, mint az általa kreált helyzetek és karakterek, lemondani látszik írói ambícióiról. Az eredeti M.A.G.U.S. gárda széthullása és a gyűjtögetős kártyajátékok divatja megindítja Ynevet a szívügybol licensz-portfólióvá válás útján - Gáspár nem ilyen lovat akart, és mert befolyása sincs az eseményekre, kezd elidegenedni a legendák univerzumától, melynek megteremtésében segédkezett.

1998: A számvetés ideje. Gáspár személyes és anyagi okokból kiszáll a Valhalla-üzletből, és szabadúszóként próbál boldogulni. A Garmacor címere, az új Ynev-ciklus bevezeto kötete a Totem kiadóhoz kerül, és szinte egyidőben jelenik meg a szerző korai (Galaktikában, Vénuszban és Playboyban publikált) novelláinak gyűjteményével. A következőkben - legalább annyira időhúzásként, mint eszmei adósságát törlesztendő - első regénye folytatásának 1992 óta befejezetlen kéziratára koncentrál. A Kiálts farkast 2-t Németh Attila one man showjának, a Möbiusnak szánja, aztán - mintha az akkoriban még csak tervezett magyar antológia utószavának bűze legyintette volna meg - mást gondol, és inkább a szárnyait bontogató Beneficuimmal szerződik le. Vagy mégsem? Az ismerős arcok alkotta társaság csakhamar kétfelé válik, Gáspárnak pedig volt üzlettársa, Novák Csanád kínál kiutat. Elkötelezi magát a KF2 mellett, és olyan konstrukciót ajánl a Chapman-regények kiadására, mely mindkét oldalon eloszlatja az évek alatt felhalmozódott aggályokat. Gáspár - egy kisebb műtétet és az azt követo feltámasztást abszolválva - íróként és szerkesztőként tér meg a Valhalla kebelére.

1999: A Két életem egy halálom után az ötödik Chapman, a Keleti szél 1 is Sleifnir-emblémával jelenik meg. Gáspár szorgalmi időszaka: a regények mellett két hosszabb elbeszélést is publikál a Legendák és enigmákban.

2000: Az emberélet útjának felén. Dolgozik a Keleti szél második részén, mely a Gorduin-ciklus legfontosabb kérdéseire (Jel mibenléte, Kilencek eredete és küldetése, a világ további sorsa) adja meg a választ, de bármilyen messze jár térben és idoően, marketinges jelene nem ereszti. Neve ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé: az év nagyobbik felében reklámszövegeket ír.
Házépítés közben felvázolja két fontos karakter, Vogel Zsigmond és Rudrig Ves Garmacor életének további stációit. Megkapja évi rendes maflását, ezúttal a hazai SF-palávertol - azzal vigasztalódik, hogy a tavalyi (a tavalyelőttiről nem beszélve) lényegesen fájdalmasabb volt.
Minél többet lát a világból, annál kevésbé hisz, és annál makacsabbul próbál hinni a jövőjében: az ember szóról még mindig Diaspar és Pirx, a Mérnök és a Doktor, a csillagflotta meg az Ulna ten silon ugrik be neki. Azon van, hogy az elődök adományát maradandó álmokkal fizesse meg az utána jövőknek - és felvillanyozza a tudat, hogy az űrodisszeia évének kapuján át maholnap ő is Vogel Zsigmond századába lép.

2004. Jul 25.

A bejegyzés trackback címe:

https://legoptimalisabb.blog.hu/api/trackback/id/tr824613860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bati67 2016.01.19. 23:56:47

Ulna ten silon. Ismerősen hangzik! Magyarul: Ulna te vagy az álmom?

Ez melyik könyben van? Jó lenne újra elolvasni...

bati67 2016.01.22. 13:32:14

Kigugliztam:

Francis Carsac : A sehollakók

Meg is veszem, h újra elolvassam... :-)
süti beállítások módosítása